Miért érdemes nyáron is vitaminokat, táplálékkiegészítőket szedni?
A tavaszi első napsugarakkal végre fellélegezhetünk, vége az ítéletidőnek. A földből kibújó első kis hajtások jelzik: hamarosan elvethetjük a magokat, és nyáron újra élvezhetjük munkánk gyümölcsét. A nyár a bőség ideje, a rengeteg napfény mellett friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel táplálhatjuk testünket, melyek a hazai piacon is megteremnek. Sokan úgy vélik, hogy ez elegendő forrást biztosít ahhoz, hogy szervezetünk és immunrendszerünk minden szükséges tápanyagot megkapjon az optimális működéshez. Vajon valóban alátámasztható ez az állítás? Cikkünkben körbejárjuk a tényeket, és megnézzük, van-e, illetve miért van szükségünk nyáron is táplálékkiegészítőkre.
Tény, hogy a nyári időszakban kissé fellélegezhetünk, kevésbé kell aggódnunk a megfázástól vagy a téli vírusok (pl. influenza) elkapásától. Azonban a nyári hónapok szélsőséges időjárása (pl. hosszantartó hőség), a gyorsabb anyagcsere és a megnövekedett energiaszükséglet más fajta kihívások elé állítja szervezetünket. Ebben az időszakban a szervezetnek nagyobb szüksége van bizonyos vitaminokra. Amennyiben nem tudjuk kielégíteni ezt a szükségletet, fáradtnak, kimerültnek érezhetjük magunkat, és szervezetünket sem tudjuk felkészíteni megfelelően a következő téli időszakra. Mik ezek a vitaminok, és vajon hozzájuthatunk-e ezekhez pusztán táplálkozás útján?
A legfontosabb vitaminok nyáron
Szervezetünk és szerveink optimális működéséhez az egész év során szükségük van különféle vitaminokra, ásványi anyagokra, mikro- és makro-tápanyagokra.
A nyári időszakban kiemelten fontos pl. az A-vitamin, amely a magas UV sugárzásnak kitett bőr védelméhez járul hozzá. Segít helyreállítani a naptól károsodott bőrt, és csökkentheti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Magas A-vitamin tartalommal bíró ételek pl. a sárgarépa, az édesburgonya, a sárgadinnye és a zöld leveles zöldségek.
Az E-vitamin szintén szerepet játszik a bőr védelmében. Antioxidánsokkal látja el a bőrt, hogy megszüntesse a káros szabad gyököket, és megvédje bőrünket a további károsodástól. Képes hozzájárulni a kollagéntermeléshez, ami elengedhetetlen a bőr megújulásához és rugalmasságának fenntartásához, a forró, száraz, nyári hónapokban is. Az E-vitamin megtalálható különböző növényi olajokban, diófélékben, magvakban, gyümölcsökben és zöldségekben (pl. a napraforgó magja és olaja, mandula, földimogyoró, répa, spenót, tök, spárga stb.)
A közhiedelemmel ellentétben nyáron is szükségünk lehet D-vitaminra, különösen akkor, ha nem töltünk elég időt a szabadban, vagy nem megfelelő elosztásban kapjuk a „napfényvitamint.” Olyan tényezők, mint a földrajzi elhelyezkedés, a napszak, a légszennyezettség, az életkor, a bőrtípus és a naptej használata befolyásolhatják a heti néhány alkalommal ajánlott 10-15 perces, vitamindús napozás hatékonyságát, amelyet D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők szedésével ellensúlyozhatunk.
A C-vitamin immunrendszerben betöltött szerepe közismert. Az aszkorbinsav néven is ismert vitamin kiváló antioxidáns, amely segít megvédeni a sejteket a szabadgyökös károsodástól. A légszennyezés és az UV fény – amelyeknek a nyári szabadtéri tevékenységek során fokozottabban ki vagyunk téve, – a szabad gyökök gyakori forrásai. Emellett a zsúfolt nyári programok, az utazásból fakadó stressz, a kinti hőség és a klímaberendezések által fújt hideg tovább gyengíthetik az immunrendszert, akár influenzaszerű tüneteket eredményezve. A megfelelő C-vitamin bevitel ezért a nyári hónapokban is kulcsfontosságú. A citrusfélék, az eper, a paradicsom, a brokkoli, a karfiol és a krumpli is gazdag C-vitaminban.
Miért nem jelent elégséges vitaminforrást a friss élelmiszer?
Az előbbiekből kiindulva nyugodtan hátra dőlhetnének azok, akik változatos, idénygyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet követnek. De mi ezzel a probléma? Egyre több nemzetközi és hazai kutatás lát napvilágot, ami alátámasztja élelmiszereink tápanyagtartalmának drasztikus csökkenését. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az az alma, amit ma a boltban megveszünk, koránt sem lát el ugyanannyi tápanyaggal, mint az, amit 100 évvel korábban fogyasztottuk volna.
Az egyik leghíresebb amerikai kutatás több évtizeden keresztül vizsgálta egyes élelmiszerek tápértékét. A 2004-ben publikált eredmények alátámasztották, hogy 1950 és 1999 között számos népszerű zöldségnek drámai mértékben lecsökkent a tápanyagtartalma, akár 38%-kal is! A 43 vizsgált kerti zöldség esetében a kalciumtartalom átlagosan 16%-kal, a vastartalom 15%-kal, a foszfortartalom pedig 9%-kal csökkent. Jelentősen csökkent a riboflavin (B2-vitamin), az aszkorbinsav (C-vitamin) és a fehérje szintje is, márpedig ezek elengedhetetlen tápanyagok szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez. Hasonló tendenciát figyeltek meg a búzában található tápanyagok esetében is.
Magyarországon a témához kapcsolódó leghíresebb kutatási eredmények Dr. Márai Géza professzor nevéhez fűződnek, aki az 1960-as évektől fogva vizsgálja a hazánkban termesztett növények tápértékét. Néhány sokkoló eredmény, amely a vizsgált időszakban (1966 és 1990 között) kimutatható volt:
- A búza ásványi anyag- és mikroelem tartalma 50%-kal, az árpáé 62%-kal, a kukoricáé pedig több mint 80%-kal lecsökkent! Egy cső átlagos kukoricában magyarán kevesebb mint 20% tápérték maradt az 1990-es évekre.
- A sárgarépában 40%-kal, a borsóban 50%-kal, a tejben és a káposztában 95%-kal kevesebb vitamin volt kimutatható!
Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)
Az ijesztő adatok mögött számos tényező áll. A nagyobb terméshozamot, kártevő-ellenállóságot és éghajlati alkalmazkodóképességet megcélzó modern mezőgazdasági termelési módszereknek (pl. talajszennyezés, talajkimerítés) köszönhetően ma egy olyan globális élelmiszerrendszerrel rendelkezünk, amely sokkal inkább megfelel kalória-szükségletünk biztosításának és a kozmetikai tökéletesség illúziójának, minthogy megfelelő tápanyagforrást nyújtson. Így a társadalom ún. "rejtett éhezésnek" van kitéve: a kalóriadús, de tápanyagszegény ételek következtében az emberek jóllakottnak érzik magukat, ugyanakkor szervezetük tápanyaghiányban szenved.
A tápanyaghiányos étrend negatív hatásai
A tápanyaghiányos étrend számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Élelmiszereink számos ásványi anyagnak csupán a töredékét tartalmazzák az évtizedekkel ezelőtti állapothoz képest. A burgonya vastartalma pl. csak néhány százalékos, ami általános vashiányt eredményez a társadalomban. A kalciumból kiürült élelmiszerek következtében egyre gyakoribb a csontritkulás. A tápanyaghiány hatására gyengül a lakosság immunvédelme és ellenállóképessége, egyre nagyobb problémát jelent az allergia. Az élelmiszereinkben található rengeteg toxint (pl. szintetikus adalékanyagok, növényvédő szerek maradványai) a szervezet nem tudja a megfelelő mértékben kiválasztani, így kénytelen a zsírszövetekben tárolni őket. Mindez pedig elhízáshoz és túlsúlyhoz vezet, ami a nyugati társadalmak egyik legfeltűnőbb problémája, és egészségügyi kockázatot jelentő tényezője.
Mi a megoldás?
Az elmúlt évtizedekben lezajlott változások újfajta tudatosságra kényszerítik az embert a táplálkozást illetően. Egyrészről nagyon meg kell gondolnunk, hogy hol vásárolunk, milyen termelőktől szerezzük be az általunk elfogyasztott élelmiszereket. Előfordul, hogy a "bio" címkével ellátott zöldségek és gyümölcsök sem a megfelelő körülmények között lettek kitermelve, így nem tartalmaznak elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot.
A megfelelő táplálékkiegészítők kiváló segítséget nyújthatnak abban, hogy ellensúlyozzák a tápanyaghiányból fakadó problémákat. Ha étrend-kiegészítőt választunk, minden esetben természetes (pl. gyógynövény alapú) összetevőket tartalmazó, szintetikus anyagoktól mentes megoldásokat keressünk. A szeretematestem.hu webáruháza elkötelezett a természetes megoldások iránt. Termékeink széles skálájával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy természetes módon, mellékhatások nélkül segítsük hozzá a társadalmat egészsége visszaszerzéséhez és fenntartásához.
