Tény, hogy a nyári időszakban kissé fellélegezhetünk, kevésbé kell aggódnunk a megfázástól vagy a téli vírusok (pl. influenza) elkapásától. Azonban a nyári hónapok szélsőséges időjárása (pl. hosszantartó hőség), a gyorsabb anyagcsere és a megnövekedett energiaszükséglet más fajta kihívások elé állítja szervezetünket. Ebben az időszakban a szervezetnek nagyobb szüksége van bizonyos vitaminokra. Amennyiben nem tudjuk kielégíteni ezt a szükségletet, fáradtnak, kimerültnek érezhetjük magunkat, és szervezetünket sem tudjuk felkészíteni megfelelően a következő téli időszakra. Mik ezek a vitaminok, és vajon hozzájuthatunk-e ezekhez pusztán táplálkozás útján?
A legfontosabb vitaminok nyáron
Szervezetünk és szerveink optimális működéséhez az egész év során szükségük van különféle vitaminokra, ásványi anyagokra, mikro- és makro-tápanyagokra.
A nyári időszakban kiemelten fontos pl. az A-vitamin, amely a magas UV sugárzásnak kitett bőr védelméhez járul hozzá. Segít helyreállítani a naptól károsodott bőrt, és csökkentheti a bőrrák kialakulásának kockázatát. Magas A-vitamin tartalommal bíró ételek pl. a sárgarépa, az édesburgonya, a sárgadinnye és a zöld leveles zöldségek.
Az E-vitamin szintén szerepet játszik a bőr védelmében. Antioxidánsokkal látja el a bőrt, hogy megszüntesse a káros szabad gyököket, és megvédje bőrünket a további károsodástól. Képes hozzájárulni a kollagéntermeléshez, ami elengedhetetlen a bőr megújulásához és rugalmasságának fenntartásához, a forró, száraz, nyári hónapokban is. Az E-vitamin megtalálható különböző növényi olajokban, diófélékben, magvakban, gyümölcsökben és zöldségekben (pl. a napraforgó magja és olaja, mandula, földimogyoró, répa, spenót, tök, spárga stb.)
A közhiedelemmel ellentétben nyáron is szükségünk lehet D-vitaminra, különösen akkor, ha nem töltünk elég időt a szabadban, vagy nem megfelelő elosztásban kapjuk a „napfényvitamint.” Olyan tényezők, mint a földrajzi elhelyezkedés, a napszak, a légszennyezettség, az életkor, a bőrtípus és a naptej használata befolyásolhatják a heti néhány alkalommal ajánlott 10-15 perces, vitamindús napozás hatékonyságát, amelyet D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők szedésével ellensúlyozhatunk.
A C-vitamin immunrendszerben betöltött szerepe közismert. Az aszkorbinsav néven is ismert vitamin kiváló antioxidáns, amely segít megvédeni a sejteket a szabadgyökös károsodástól. A légszennyezés és az UV fény – amelyeknek a nyári szabadtéri tevékenységek során fokozottabban ki vagyunk téve, – a szabad gyökök gyakori forrásai. Emellett a zsúfolt nyári programok, az utazásból fakadó stressz, a kinti hőség és a klímaberendezések által fújt hideg tovább gyengíthetik az immunrendszert, akár influenzaszerű tüneteket eredményezve. A megfelelő C-vitamin bevitel ezért a nyári hónapokban is kulcsfontosságú. A citrusfélék, az eper, a paradicsom, a brokkoli, a karfiol és a krumpli is gazdag C-vitaminban.
Miért nem jelent elégséges vitaminforrást a friss élelmiszer?
Az előbbiekből kiindulva nyugodtan hátra dőlhetnének azok, akik változatos, idénygyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet követnek. De mi ezzel a probléma? Egyre több nemzetközi és hazai kutatás lát napvilágot, ami alátámasztja élelmiszereink tápanyagtartalmának drasztikus csökkenését. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az az alma, amit ma a boltban megveszünk, koránt sem lát el ugyanannyi tápanyaggal, mint az, amit 100 évvel korábban fogyasztottuk volna.
Az egyik leghíresebb amerikai kutatás több évtizeden keresztül vizsgálta egyes élelmiszerek tápértékét. A 2004-ben publikált eredmények alátámasztották, hogy 1950 és 1999 között számos népszerű zöldségnek drámai mértékben lecsökkent a tápanyagtartalma, akár 38%-kal is! A 43 vizsgált kerti zöldség esetében a kalciumtartalom átlagosan 16%-kal, a vastartalom 15%-kal, a foszfortartalom pedig 9%-kal csökkent. Jelentősen csökkent a riboflavin (B2-vitamin), az aszkorbinsav (C-vitamin) és a fehérje szintje is, márpedig ezek elengedhetetlen tápanyagok szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez. Hasonló tendenciát figyeltek meg a búzában található tápanyagok esetében is.
Magyarországon a témához kapcsolódó leghíresebb kutatási eredmények Dr. Márai Géza professzor nevéhez fűződnek, aki az 1960-as évektől fogva vizsgálja a hazánkban termesztett növények tápértékét. Néhány sokkoló eredmény, amely a vizsgált időszakban (1966 és 1990 között) kimutatható volt:
- A búza ásványi anyag- és mikroelem tartalma 50%-kal, az árpáé 62%-kal, a kukoricáé pedig több mint 80%-kal lecsökkent! Egy cső átlagos kukoricában magyarán kevesebb mint 20% tápérték maradt az 1990-es évekre.
- A sárgarépában 40%-kal, a borsóban 50%-kal, a tejben és a káposztában 95%-kal kevesebb vitamin volt kimutatható!
Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)
Az ijesztő adatok mögött számos tényező áll. A nagyobb terméshozamot, kártevő-ellenállóságot és éghajlati alkalmazkodóképességet megcélzó modern mezőgazdasági termelési módszereknek (pl. talajszennyezés, talajkimerítés) köszönhetően ma egy olyan globális élelmiszerrendszerrel rendelkezünk, amely sokkal inkább megfelel kalória-szükségletünk biztosításának és a kozmetikai tökéletesség illúziójának, minthogy megfelelő tápanyagforrást nyújtson. Így a társadalom ún. "rejtett éhezésnek" van kitéve: a kalóriadús, de tápanyagszegény ételek következtében az emberek jóllakottnak érzik magukat, ugyanakkor szervezetük tápanyaghiányban szenved.
A tápanyaghiányos étrend negatív hatásai
A tápanyaghiányos étrend számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Élelmiszereink számos ásványi anyagnak csupán a töredékét tartalmazzák az évtizedekkel ezelőtti állapothoz képest. A burgonya vastartalma pl. csak néhány százalékos, ami általános vashiányt eredményez a társadalomban. A kalciumból kiürült élelmiszerek következtében egyre gyakoribb a csontritkulás. A tápanyaghiány hatására gyengül a lakosság immunvédelme és ellenállóképessége, egyre nagyobb problémát jelent az allergia. Az élelmiszereinkben található rengeteg toxint (pl. szintetikus adalékanyagok, növényvédő szerek maradványai) a szervezet nem tudja a megfelelő mértékben kiválasztani, így kénytelen a zsírszövetekben tárolni őket. Mindez pedig elhízáshoz és túlsúlyhoz vezet, ami a nyugati társadalmak egyik legfeltűnőbb problémája, és egészségügyi kockázatot jelentő tényezője.
Mi a megoldás?
Az elmúlt évtizedekben lezajlott változások újfajta tudatosságra kényszerítik az embert a táplálkozást illetően. Egyrészről nagyon meg kell gondolnunk, hogy hol vásárolunk, milyen termelőktől szerezzük be az általunk elfogyasztott élelmiszereket. Előfordul, hogy a "bio" címkével ellátott zöldségek és gyümölcsök sem a megfelelő körülmények között lettek kitermelve, így nem tartalmaznak elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot.
A megfelelő táplálékkiegészítők kiváló segítséget nyújthatnak abban, hogy ellensúlyozzák a tápanyaghiányból fakadó problémákat. Ha étrend-kiegészítőt választunk, minden esetben természetes (pl. gyógynövény alapú) összetevőket tartalmazó, szintetikus anyagoktól mentes megoldásokat keressünk. A szeretematestem.hu webáruháza elkötelezett a természetes megoldások iránt. Termékeink széles skálájával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy természetes módon, mellékhatások nélkül segítsük hozzá a társadalmat egészsége visszaszerzéséhez és fenntartásához.
